Ma 2017. október. 19, csütörtök, Nándor napja van.

Támogassa a függetlenséget:

Újabb gazdasági világválság közeleg?

Share

Nouriel Roubini - a New Yorki Egyetem közgazdász professzora szerint gyakorlatilag elkerülhetetlen az újabb válság

Amerika több mint 14 billió dollárral tartozik a világ többi országa felé. A külső adósság összege tehát a GDP (teljes bruttó nemzeti össztermék) kb. 100%-ának megfelelő. Kína jelenleg még finanszírozza. Nouriel Roubini (aki már 2005-ben előre látta az első válságot) szerint újabb világválság közeleg.

 

A New Yorkban lévő Nemzeti adósságszámláló óra, amellyel a polgárok figyelemmel kísérhetik az ország adósságállományát, már 2008-ban “kiakadt”. Egészen pontosan kifogyott az akkori nullákból. Amíg pedig a szükséges új nullák megérkeztek a számlálóhoz, azt a módszert választották a szakemberek, hogy az összeg előtt lévő $ jelet letakarták, majd egy ’1′-es számmal helyettesítették azt. Ezt az irdatlan összeget az egész világ hitelezi Amerika számára, de legfőképpen két ország az amely az oroszlánrészét viszi a dolognak, ezek nem mások minit Japán, és Kína.

A monumentális amerikai adósságállomány alakulását egy csinos kis weboldalon is figyelemmel kísérhetjük – közgazdászok, pénzügyesek számára egy horrorfilm megtekintése előtt jó bemelegítés lehet szétnézni itt. De használható önállóan is.

Nem meglepő, de mindenesetre érdekesség, hogy  a 2011-es 14-15 billiárd közötti érték helyett 2000-ben még csupán 5,6 billiárd volt az adósság. De az igazán horrorisztikus az a szám, amelyet a weboldal matematikai algoritmusa 2015-re számol ki a jelenlegi árfolyamon: 23 billiárd.

(Tájékoztatásul : ami nálunk egy milliárd, az ott 1 billió. Ami nálunk egy billió, az ott 1 trillió. Az amerikai angol nem használja a millió, billió, trillió ezerszeres szorzataként a milliárdot, billiárdot, trilliárdot.)

Kiszámoltuk Forintban is:  

3329169075000000 milliárd (=Milliárd szorozva Milliárddal, majd szorozva 3,3 Millióval)

Hogy könnyebben értelmezhető legyen mekkora ez az összeg:

- Tegyük fel van egy 1 Milliárdos “adósságcsomag”. Ebből az adósságcsomagból kellene elképzelni 1 Milliárd darabot – ez lenne az “adóssághegy”. Jelentkezzen aki el tudta képzelni!

- Megvan? Akkor már csak 3,3 milliónyi ilyen  ”adóssághegyet” kell magunk elé vizionálnunk. Ez az USA adóssága.

 

Kína egyébként előszeretettel vásárol be, és raktároz az országban amerikai állampapírokat, kincstárjegyeket (a nélkül hogy belemennénk a pénzügyi eszközök tisztázásába: állampapírt venni egy másik államtól gyakorlatilag a másik ország meghitelezését jelenti).  A 100%-os GDP (bruttó nemzeti össztermék – konyhafordításban: amelyet egy ország megtermel egy évben) arányos adósság meglehetősen magas. Ennek szemléltetésére elég ha csak arra gondolunk, hogy ettől magasabb az elmúlt száz évben csupán a Második Világáború alatt volt az adósságállománya Amerikának.

A lényeg azonban mégis csak Kína, aki változatlanul biztosítja Amerikát a pénzügyi támogatásáról, viszont érezhető hogy visszavett egy kicsit az elánból.
Persze mondhatjuk azt hogy Japánban is magas az adósságállomány, ami tényleg igaz. Viszont van egy óriási különbség Japán, és Amerika között. Japánban csupán a belős adósságállomány nagy, a külső azonban nem.Ezt a belső adósságállományt görgetik a Japánok már jó ideje, minimális kamatok segítségével. Viszont, még egyszer érdemes kijelenteni: Japán külső adósságállománya viszont nem tekinthető nagynak, ami sokkal szerencsésebb dolog mint az USA esetében. (Az USA GDP arányos 100%-a helyett csupán 40%)

Magyarul Japánnak Amerikához képest minimális olyan adóssága van amelyet más államoktól kapott, ugyanis Japánban az állam saját országán belül tartozik. Jellemzően pl. a saját állampolgárainak, akik a fogyasztás helyett adtak pénzt az államnak.

Mint jeleztem, jelenleg az Amerikát jelentősen támogatja az a tény, hogy Kína szeret bevásárolni az amerikai adósságból pl. állampapírok formájában. Kína tehát az első számú hiteladója az USA-nak.  Persze ott van mögötte Japán is, de a további hitelezők között találhatjuk Nagy-Britanniát, a 15 kőolaj exportáló csoportot (Szaud-Arábia, stb.), a Karibi-Medence országait, Braziliát, Oroszországot, Luxemburgot, Hong-Kongot, és Tajvant is.

A lényeg azonban mégis csak Kína, aki változatlanul biztosítja Amerikát a pénzügyi támogatásáról, viszont érezhető hogy visszavett egy kicsit az elánból, mert pl. ez évben (az eddigi tendenciáknak megfelelően) érezhetően csökkentette az Amerikai hitelpapír-állományát. Januárban pl. több mint 11 milliárd dollárnyit adott el az amerikai kincstárjegyekből, de 2010 elején is 34 milliárdtól szabadult meg (az akkor 4 százalékos csökkentésnek felelt meg). Ennek ellenére, Kína természetesen még mindig a legnagyobb tényező maradt ezen a téren. Az amerikai kincstárjegyek egyébként mintegy kétharmada külföldi kormányok és központi bankok tulajdonában van.

A Starfor intézet szerint:

“Bár Kína csökkentheti a az amerikai adósság papírokat annak érdekében, hogy figyelmeztetést küldjön Washingtonnak – bár ez nem feltétlenül az egyedüli oka -, de nem állhat szándékában az adósság olyan mértékű értékesítése, ami tönkretenné az amerikai gazdasági fellendülést, hiszen ezzel tönkretenné Kína saját gazdasági és társadalmi-politikai stabilitás is.?

 

Kína  devizatartalékának jelentős részét amerikai kincstári kötvényekben tartja, amivel gyakorlatilag finanszírozta Egyesült Államok hólabdaszerűen növekvő költségvetési és folyó fizetési mérleg hiányát. De, annak ellenére, hogy az utóbbi időben növekszik a kínai belföldi fogyasztás, a gazdaság és így több millió kínai munkás sorsa nagyban függ az USA export piacoktól.

Azonban az utóbbi években a kínai tisztviselők többször is hangot adtak már aggodalmuknak a gyorsan növekvő amerikai adósság miatt, félve a dollár és a kincstárjegyek értékvesztésétől.

Az USA adósságállományának a változása - "rohanás a semmibe".

A dollárral kapcsolatban a valódi tények a következőek: az utóbbi hét évben az USA dollár értékének több mint hatvan százalékát elvesztette az euróval, az angol fonttal, a kanadai dollárral, és a többi devizával szemben. Jellemző fejlemény, hogy negyven éve nem volt példa arra sem, hogy a kanadai dollár  többet érjen, mint az USA dollár. Ez a fajta dollár érték zuhanási folyamat gyakorlatilag megállíthatatlannak látszik, még ha csupán önmagában vizsgáljuk is. Ha azonban valamely rendkívüli (negatív hatású) esemény következik be a jövőben, az egészen bizonyosan csak tovább fogja katalizálni a dollár értékvesztését.

A világgazdasági válságot megjósoló Nouriel Roubini, a New Yorki Egyetem professzora elmondta, hogy 40 százalék a valószínűsége a dupla-aljú recessziónak.

A professzor szerint egyes Dél-Európai országok esetében az adósságok  fenntarthatatlan szintre emelkedtek, ráadásul az euró zóna szabályai miatt sok eszköz – amely esetleg hatásos lenne a probléma kezeléséhez – nem nem használható.

“Görögország egyértelműen fizetésképtelen. Még a “drákói” megszorító csomaggal is, amely a GDP 10 százalékára rúg, az államadósság így is 160 százalékra fog emelkedni” ? hívja fel a figyelmet Roubini.

Az ötvenes éveiben járó Nouriel Roubini akkor vált igazán ismertté, amikor előre megjósolta a mostani válság kitörését, először 2005-ben beszélt egy lehetséges gazdasági válságról, azonban akkor még meglehetősen kritikusan fogadták szavait. Azóta azonban jóslatai fokozatosan megvalósultak, ezért kérik ki egyre többször a véleményét.

Roubini nemrégiben ezt nyilatkozta: 

“Az USA óriásira duzzadt költségvetési hiánya, a kínai GDP-növekedés zuhanásszerű csökkenése, Japán gazdasági stagnálása és az európai adósságválság eredője egy új világválság lehet.”

 

A professzor szerint az USA ezermilliárd dolláros deficitet görget maga előtt idén, jövőre és várhatóan 2013-ban is, és előfordulhat, hogy a befektetők egyszer csak mintegy felébredve álmukból – akárcsak Európa esetén – megvonják a bizalmukat az amerikai kötvényektől, az égbe emelve a kamatokat és megállítva a fellendülést.

Egy ilyen válságnak nem csupán pénzügyi, gazdasági jellegű, de beláthatatlan  szociális, társadalmi, és messzemenő politikai következményi is lehetnek.

A jelenlegi helyzet lefolyása már-már kísértetiesen idézi a 1930-as évek eseményeit. Bár itt a válságot elsődlegesen kiváltó ok a pénzügyi területről érkezett másodlagos jelzálogpiaci válság volt (a 30-as évekkel ellentétben), de  összességében, és kicsit távolabbról szemlélve a problémát, megállapítható, hogy a több mint nyolcvan évvel évvel ezelőtti, és a jelenlegi események  között egyre több erős párhuzamot vagyunk kénytelenek felfedezni.

Hová vezet ez?

Nézd meg a főoldalt is!
   



LIKE-olj!


Tényező.hu | Nem mindennapi hírek. Független, újságírók által fenntartott és szerkesztett, teljesen cenzúra mentes, tényeket, és magánvéleményeket tartalmazó elektronikus médum.

Print Friendly Nyomtatás Az oldal PDF verziója PDF

Ajánlott cikkek:

Már a legnagyobb napilap is a kormánypárté
Major Joe Kropkó Péter nyomdokain
Vasemberek viadala - az IRONMAN triatlon
A narancssárga csillag
Interjú Salát Gergely Kína-szakértővel
Interjú Hende Csaba honvédelmi miniszterrel
OBAMA győzőtt, vagy a választási rendszer?
Szinte védtelen a Magyar Honvédség
Szekértáborok a magyar ugaron
Az Euronicsból ki, az Expertbe be
NATO központba vonultunk - tartalékosként
Brain bar Budapest - Európa jövőfesztiválja!
Címkék:
, , , , , ,

Comments Closed

- “Újabb gazdasági világválság közeleg?”

  1. lényeglátó

    Szó se volt válságról, mikor Kapu folyóiratban megírtam ” a termék árában 1-3% a munkabér, ki, miből vegye meg, a megtetmelt árútömeget?” Akkor még hol a megélhetés rezsije, hazánkban átlagjövedelem 80% a, miből vásároljon a szerencsétlen? Az, hogy a 8 év elótti FIDESZ kormány építő (ipari) fejlesztése, vetette fel a lakáscélú swájci eszement hiteleket, senkinek nem jut eszébe, adjatok hálát néki, megérdemli!

  2. lényeglátó

    A kölcsönzők ostora hajszolja a világot halálba! A kölcsöntörlesztési megszorítások, csökkentik a vásárló erőt, áru nem fogy, visszafogja a termelést, munkanélküliség nő, fogyasztás csökken! Ostor cattog, növekedj, hogy fizetni tudj! Mókus kereke szépen forog!

  3. hozzászóló

    A 14,3 ezer milliárd dollár adósság ~31%-a van külföldiek kezében, ebből “Japan: $912.4 billion (6.4 percent)” és “China: $1.16 trillion (8 percent)”.

    Nem olvastam ennél tovább a cikket.

    Forrás:
    http://globalpublicsquare.blogs.cnn.com/2011/07/21/who-owns-america-hint-its-not-china/

Nem lehet hozzászólni


> Gazdaság, Összes cikk (50 / 84 cikk)
Bejelentkezés
tárhelytárhely