Ma 2017. november. 23, csütörtök, Kelemen napja van.

Támogassa a függetlenséget:

“Demokráciaexport” bombákkal. Iránnak is?

Share

Natanjau Obamával tárgyal

Simon Peresz izraeli államfő szerint katonai csapást kell indítani Irán ellen. Ezzel a nyilatkozattal – érezhetően – teljes gőzzel beindult a nagyüzemi propaganda-hadjárat Irán ellen. Vajon mi van az izraeli háborús retorika, és az Irakban már bemutatkozott amerikai “demokráciaexport” mögött?

 

 

 

Mielőtt elkezdünk Irán jövőjéről gondolkozni, emlékeznünk. Próbáljuk végiggondolni miért, mikor, és legfőképp mi történt Irakkal. Tegyük fel magunknak – a már-már teoretikusnak tűnő “jogos volt?” mellett – azt a kérdést is: ki, és mit nyert?

Noha a közel-keleti ország nyilvánvalóan nem a demokrácia mintaállama, – mint ahogy Türkmenisztán, vagy Kína sem az -, viszont arra mindenképpen érdemes, hogy ne bombázzák szét, és szállják meg egy feltételezés miatt az országot, mint azt Irak esetében tapasztalhattunk. Irakkal kapcsolatban érdemes tudni, hogy az invázió kezdete óta a legóvatosabb becslések szerint is több mint 100 000 civil, és 30 000 helyi katona halt bele az amerikai hadsereg “demokráciaexportjába”, sőt, egyes kutatók már 220 000 felé teszik a polgári áldozatok számát.

A helyzet már csak azért sem egyszerű, mert egy működő atomreaktor elleni katonai csapás jelenleg tabutéma a világpolitikában, mivel kiszámíthatatlan környezeti károkkal járhat.
Mint ismeretes, az amerikai beavatkozás fő okaként azoknak az iraki tömegpusztító fegyvereknek a létezését jelölték meg, amelyekről azóta kiderült, hogy soha nem is léteztek. De mi lett a beavatkozás eredménye a drasztikus amerikai költségvetési deficit, és az iraki halálozási arány egyidejű, mesterséges emelkedésén felül? Irak jelenleg még a “fél-anarchia” állapotában van, és az a nagy kérdés, vajon mi lesz az országgal a hivatalosan bejelentett amerikai kivonulás után? Az Irak elleni támadás már történelem, az Irán elleni pedig még csupán egy terv. Ugyanaz fog lejátszódni itt is? A vád majdnem azonos: tömegpusztító fegyver gyártása. Atombombára gondolnak. Olyanra, mint amelyekkel Izrael is szép számmal rendelkezik, vagy amelyet az amerikai hadsereg kétszer is bevetett Japánban. Csak egy adalék a történet jobb megértéséhez: Izraelnek 1980-ban már közel 200 atombombája volt, természetesen a célba juttatásosukhoz szükséges rakétarendszerrel együtt.

Ilyen eszközökkel képzeli el Izrael az a demokrácia exportját. Közel 400 ehhez hasonló BLU bombát szállítattak Diego Garciára - Irán ellen.

Mondhatnánk azt is, hogy minket ez nem érdekel. Irán túl messze van, nincs is sok kapcsolatunk az országgal, talán nem is annyira szimpatizálunk vele. Nem sokat veszítünk azzal, ha nem lehet majd iráni szőnyegeket kapni, a bombázások, és a későbbi katonai invázió televíziós közvetítése alatt pedig majd átkapcsolunk a “Való Világ”-ra. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. Irán nem Irak. Míg a Hussein által irányított ország Amerika szövetségese volt az 1980-88 közötti háborúban, Irán egyértelműen szovjet érdekszféraként működött. Nos, mi van akkor, ha Izraeli nyomásra történetesen a jelenleg még az India alatt lévő, Diego Garcián raktározott, kimondottan Iránnak szánt bombák tömegét valóban felhasználják a közeljövőben?

Ráadásul az USA 55 db nagy erejű bunkerromboló bombát közvetlenül el is adott Izraelnek:

Mi van, ha a “Nato Watch” részéről nyilatkozó Dan Plesch-nek igaza lesz: “Teljesen felszerelkeztek az Irán megsemmisítésére.” ?

A helyzet már csak azért sem egyszerű, mert egy működő atomreaktor elleni katonai csapás jelenleg tabutéma a világpolitikában, mivel kiszámíthatatlan környezeti károkkal járhat. Különösképpen igaz ez a vélemény a fukusimai atomreaktor sérülése óta. Nem beszélve arról, hogy az iráni atomlétesítmény tele van orosz szakértőkkel is, akiknek a lebombázása – mondjuk úgy – nem segítené elő az USA, – egyébként még mindig 4000 éles atomtöltetű robbanófejjel rendelkező – Oroszországgal való baráti viszonyának a fejlődését. Illetve az iráni (olaj)ipari létesítmények elleni esetleges, nagyszabású légitámadás kínai érdekeket is sértene.

Nos, ezért fontos az, hogy mi történik Iránnal ma, vagy a közeljövőben – még akkor is, ha azt gondoljuk, túlságosan távol van tőlünk. Irán ugyanis lényegesen közelebb van hozzánk mint gondolnánk..
Tudni kell, hogy Irán egy nagy területen fekvő, közel 70 milliós ország, amely ellentétben Hussein Irakjával, amelyet a nyolcvanas években az amerikaiak a legmesszebbmenőbb mértékig támogattak, vagy pl. Osama bin Laden-el, – akit szintén az amerikaiak képeztek ki az oroszok ellen az afgán háború alatt ? az iráni forradalom óta nem tartozik amerikai érdekszférához. Tehát, míg Irak esetében tulajdonképpen nem történt más, mint hogy a saját történelmi szövetségesüket szállták meg, addig Irán esetében ez a kijelentés már egyáltalán nem állja/állná meg a helyét. Egy Irán elleni támadás nem más, mint felkérés keringőre – Kínának címezve. Mert ugyan mi állíthatná meg Kínát mindezek után abban, hogy érvényesítse az akaratát Taiwannal kapcsolatban – persze az önmérsékletén kívül?

A hazai és nemzetközi sajtó általában – sajnos – szimplán beáll a központi, amerikai háborús propaganda szajkózóinak a sorába, és egyértelműen Iránt tartja helyzet bűnbakbakjának. Tisztelet a kivételnek. Mindeközben ne felejtsük el azt az apró tényt, miszerint Izraenek már a nyolcvanas években is több mint 200 atomtöltetű robbanófeje volt, ráadásul ezek célba juttatásához szükséges eszközökkel is rendelkezik.

A Diego-Garcia ügy: 

A közvetlen háborús előkészületek logisztikai feltételei már évekkel ezelőtt, 2007-ben megteremtődtek. Akkor alakították át ugyanis a amerikai katonai támaszpontként funkcionáló – India alatt található – kis sziget, Diego Garcia infrastruktúráját az Irán elleni támadáshoz. Majd tavaly, 2010 januárban írtak alá egy szállítási szerződést, ami alapján az irán elleni bombákat végül leszállították Diego Garcia szigetére Kaliforniából. A nyertes cég a “Superior Maritime” volt, a díjazása 699.500$ volt. A csomag 195 db kb 454kg-os Blu-110, és 192 db 900 kg-os Blu-117 bombát tartalmazott – hogy érthetőbb legyen: több mint 715 tonna bombáról beszélünk. A szállítással kapcsolatos hivatalos tenderkiírás eredménye is megtekintető. Mindezek elég komoly előkészületeknek tűnnek egy csupán “teoretikus forgatóköny” esetében.

Archív kép Diego Garcia kikötőjéről - még az USS Saratoga hordozóval (amelyet azóta már kivonták a szolgálatból)

Iránt már tavaly meg akarták megtámadni az izraeliek. Amikor erre személyesen engedélyt kért a miniszterelnök még 2010 tavasszal, Obama állítólag leordította. Mindenesetre tény, hogy szokatlan módon a két politikus a találkozó után még csak ki sem állt a nyilvánosság elé. Azóta viszont sokkal komolyabb nyomásgyakorlás folyik. Nagyon remélem hogy képes kitartani a ciklus végéig. A legutóbbi hír pedig ezzel kapcsolatban az, miszerint:

“Obamával beszélgetve hazugnak nevezte Netanjahut a francia államfő. “Neked van eleged belőle? Nekem minden nap tárgyalnom kell vele!” – válaszolta Obama.?

A beszélgetés zárt ajtók mögött történt, a szóváltás egy technikai hiba következtében jutott közvetlenül az újságírókhoz.

A “200:0″ arány: 

Ne felejtsük el azt sem, hogy Izraelnek a legóvatosabb becslések szerint is 75, a maximális becslések szerint pedig 400 atomtöltetű robbanófeje van jelenleg. Konzervatív szakértők 200 körülire teszik ugyanezt a számot – az arzenálban ráadásul megatonnás, termonukleáris fegyverek is vannak. Ezen kívül Izrael a robbanófejek célba juttatásához szükséges eszközöket – többek között 11,500 km-es hatótávolságú Jericho interkontinentális ballisztikus rakétákat – is hadrendben tart. A nemzetközi nyomás ellenére pedig még biológiai, és vegyi fegyverekből is bespájzolt. Érdekes adalék az is, hogy noha Izrael elvi szinten aláírta, azonban soha nem ratifikálta a Chemical Weapons Convention (CWC)-t a vegyi fegyverek elterjedése ellen.

 

Obanának is elege van már a mindennapos háborús uszításából

Ezt a tényeket mindenképpen vegyük számításba, amikor véleményt alkotunk egy olyan országról, amely több százas atomarzenállal a háta mögött akar lebombázni egy másikat, amelynek nincs atomfegyvere – egy nem létező atombomba miatt.

Bízom benne, hogy a politikusok a gazdaságélénkítést, és a pénzügyi rendszerek stabilizálását kizárólag monetáris, és egyéb, hagyományos közgazdasági eszközökkel kívánják majd megvalósítani, ellentétben a harmincas válságot követő negyvenes években tapasztaltakkal. Remélem nem lesz igaza a Német kancellárnak sem: “Senki ne vegyen biztosra újabb ötven év békét Európában”. Ha nem vagyunk képesek tanulni a múlt hibáiból, akkor arra leszünk kárhoztatva, hogy újra megismételjük a történelemben már elkövetett bűneinket. Nos, ezért fontos az, hogy mi történik Iránnal ma, vagy a közeljövőben – még akkor is, ha azt gondoljuk, túlságosan távol van tőlünk. Irán ugyanis lényegesen közelebb van hozzánk mint gondolnánk.

 

Nézd meg a főoldalt is!
   



LIKE-olj!


Tényező.hu | Nem mindennapi hírek. Független, újságírók által fenntartott és szerkesztett, teljesen cenzúra mentes, tényeket, és magánvéleményeket tartalmazó elektronikus médum.

Print Friendly Nyomtatás Az oldal PDF verziója PDF

Ajánlott cikkek:

Az Orbán márka
A tömegmédia hazugságainak az okai
Újabb gazdasági világválság közeleg?
Végső cél: Irán - az elhallgatott Sunday Herald cikk
9/11 - igazság? Médiahazugságok nélkül?
A narancssárga csillag
A felsőoktatási kontraszelekcióról
Emberhülyítés
Viktor! Nem egymillió munkahelyet kérek. Egyet.
Club és folyosó ma
Egyetem vagy munka mellett is lehetsz katona
"Hétköznapi Honvédelem" címmel TV műsor indul
Címkék:
, , , , , , ,

Comments Closed

- ““Demokráciaexport” bombákkal. Iránnak is?”

  1. MAC

    Nem biztos hogy árt az, ha megnézzük az érem másik oldalát is. És nem csupán arra a végtelenül torz propaganda képre, és helyzetjelentésre támaszkodunk, amelyet az amerikai média egy része (szerencsére nem az egész) kínál fel nekünk “igazság” gyanánt. Ráadásul a gyakorlatilag elszeparált palesztinokról, és az ellenük folyó napi szintű elnyomásról még nem is beszéljünk.

  2. MAC

    “Iránnal ellentétben Izrael sosem nyilatkozott arról, hogy el akarja pusztítani akármelyik országot.”

    MINT AHOGY IRÁN SEM!!!

    Na, kb. itt jön be MILYEN mélyen is vannak dezinformálva egy IRÁNI szövegű videót nézve az emberek ha azon angol kommentár, vagy felirat van.

    Ahmadinezsád ugyanis azt sürgette, hogy a ?megszálló rezsimet? ?száműzzék a történelem lapjairól?.

    VISZONT ezt a kijelentését Izrael állam elpusztítására való felszólításként értékelték egyes félrefordítások (HIBÁS FORDÍTÁSBAN =?töröljék le a térképről?).

    Magyarul, egy véletlen – vagy esetleg szándékos – amerikai félrefordítást terjesztettek el széles körben.

    Nos ez a PROPAGANDA – amikor pl. téves fordítás alapján keletkezett hamis információt állítanak be tényként.

    • Biga

      Igen, ez valóban így van.
      De két dolgot látni kell.
      Számos egyéb videó fent van, amin az iráni elnök a híveihez beszél Izraellel kapcsolatban, a tömeg meg folyamatosan ordítja “Halál Izraelre”. Ehhez még profi fárszi fordítónak sem kell lenni. Szóval ha az iráni elnök nem is így gondolja, ettől függetlenül hallgatóiban ez csapódik le, legalábbis nem igyekszik ezt a tévedést korrigálni.
      Másrészről az izraeli rezsim demokratikus választásokon nyert, tehát valamilyen szinten egész Izrael akaratát képviseli. Eltörölni az izraeli rezsimet, azt jelenti, eltörölni egy izraeliek által megválasztott kormányt…

  3. MAC

    Mazarin:

    Ami azt illeti, a két soros kérdéseden is találtam hibát. Nem gáz ez egy kicsit?

    A megrágta után kimaradt az “-e”, magyarul: “megrágta-e”.

    Egyébként egy újságíró általában nem arra figyel először, hogy helyes-e helyesírásilag,majd második körben pedig arra hogy jó-e. Az nem az újságíró: az a hülye definíciója. :)

    Hanem fordítva.

Nem lehet hozzászólni


Bejelentkezés
tárhelytárhely