Új műsor indul a hatoscsatornán, Magyarország védelempolitikai magazinműsora, melynek témája a honvédelemmel kapcsolatos aktuális közéleti és politikai témák elemzése, melyben egyaránt vesznek részt politikusok, katonák és civilek, hiszen a honvédelem össznemzeti ügyünk.

Merjünk nagyok lenni – szokták mondani. De erre nem csak akkor lenne szükség, ha a kormányzat várja el tőlünk, hanem a magunk okán is.

Tatán teljes egészében végigcsináltuk a tartalékos katonák tíznapos kiképzését, amelyen nagyrészt volt katonák és rendvédelmi dolgozók vettek részt, de azért a civilek is képviseltették magukat – mivel a rendszer mindenki számára nyitott. Éledezni látszik a tartalékos katonai rendszer.

Nincs könnyű helyzetben a magyar honvédség, de a csapatok mindenütt megállják a helyüket a világban, mert “a magyar katona kreatív, a semmiből is képes katonai képességeket teremteni”. Már csak néhány helikopter kellene, mert a mostaniaknak “lejárt a kihordási ideje”.

A Magyar Honvédség még arra az időre sem lenne képes megvédeni az országot egy esetleges támadás esetén, amíg a NATO katonai gépezete beindulna – mondta a hvg.hu-nak Kovács Gyula.

Hende Csaba honvédelmi miniszterrel beszélgettünk hazánk honvédelmi képességei kapcsán az önkéntes tartalékos katonai állományról, a Honvédég átszervezéséről, a jövőbeli tervekről, és arról, hogy mennyire tudtak meghonosodni Magyarországon a NATO modern harceljárási módszerei a gyakorlatban.

Csak egy választási vereség után derülhet ki, van-e a Fideszben alternatívája Orbán Viktornak – mondta a hvg.hu-nak Fodor Gábor. A politikus ? aki kétszer is lemondott mandátumáról – arról is beszélt, véget kéne vetni a Jobbikkal szembeni kudarcos karanténpolitikának.

A demokratikus rendszerekben kevésbé kondicionált emberek hajlamosak egyre rosszabb döntést hozni a mindenkori, aktuális politikai palettáról. A politika legújabb IL Ferro reklámja, vagy ha úgy tetszik Baumag befektetése politikai szempontból most egyértelműen a Jobbik.

Az ember csak kapkodja a fejét, ha mostanában a híreket nézegetve megpróbál esetleg képbe kerülni a világról. Egyre gyakrabban támadhat az az érzése, miszerint valami nagyon fejreált az emberek fejében. Ráadásul nyilvánvalóan nem mostanában kezdődött el az idáig vezető folyamat.

Milyen is a közélet Magyarországon ma? Vajon meddig tart még a mesterségesen generált politikai megosztottság az országban? Ezekről a témákról beszélgettünk Debreczeni József közíróval egy igazán hangulatos, régi vágású, kis budapesti könyvesboltban (a Pozsonyi úti Láng Téka-ban).

Mit jelent Kína Európa, és Amerika számára, illetve mit jelent a világ Kína számára? Mi az az ún. “puha erő”, és mennyire fog Kína a jelenlegi, nyilvánvaló gazdasági hatalma mellett egyéb területeken is dominanciára törni?

Lehet azon gondolkodni, hogy egy végletekig piacidegen, elavult oktatási rendszert hogyan is foltozgassunk. A fő kérdés az, van-e ennek bármi értelme.

A nemzetközi helyzet, és az osztályharc ugye fokozódik. A fülkeforradalom a saját farkába harap, a kormány pedig lassan a miénkbe is belekóstol. Valahogy mindig ide jutunk, de innen is érkezünk – ilyen ez a huszadik század.

Egymillió munkahelyet ígért nekünk a jelenlegi kormány – a gazdasági világválság közepén. Ráadásul vannak akik ezt el is hitték – mert el akarták hinni. Ez már túlmutat az optimizmusion: ez a vegytiszta balekság definíciója.

Kínában nem csupán gazdag, nyugat-európai országokba rendszeresen utazgató, fejlett elektronikai eszközöket használó, luxusautó tulajdonos üzletemberek élnek. Nem. Hanem ott van a több százmilliós (főként vidéki) kínai nép is.

A rendszerváltás óta sok víz lefolyt a Dunán. Az emberek akkori, rendíthetetlen optimizmusa vagy megszürkült, esetleg teljesen feledésbe is merült. Hol vannak már a nagyra törő tervek a társadalmi viszonyok teljes megújításáról?

Schiffer: “A nagy kérdés Magyarországon is, de minden parlamentáris demokráciában is, hogy mi véd meg bennünket a törvényhozói hatalom önkényétől, mi véd meg ma bennünket Magyarországon a kétharmad önkényétől.”

Orbán Viktor: “A történészek között vita van arról, hogy ezt a politikai taktikát Hitler tanulta-e Sztálintól, vagy Sztálin tanulta Hitlertől. (…) Ezért kell azt mondanom, hogy ma Magyarországon felhatalmazás nélküli kormányzás, demokratikus kormányzati döntések helyett pedig diktátumok vannak.”

Minden történet, amelyeket a TV hírekben látunk, a lapokban, és az internetes médiumokban olvasunk manapság – egerekként nézzük egy kis szobában, ahol egy Grizzly medve uralkodik. Láthatjuk, hallhatjuk a medvét, ahogy lihegve és morogva próbál ránk tiporni.

Robogunk a demokrácia útján -hátrafelé. A hónap közepére már eljutottunk odáig, hogy az Index és az Origo fotósait is kitiltották a parlamentből. Tessék kicsit ízlelgetni az utóbbi mondatot -érdemes. Főleg annak fényében, hogy ugye már nem 1950-et írunk, és nem Rákosi Mátyás a legnagyobb parlamenter

Abban szinte mindenki egyetért, hogy a felsőoktatás általános minősége erősen visszaesett hazánkban, az oktatás kimeneti színvonala pedig igencsak felhígult. Viszont arról már megoszlanak a vélemények, hogy mindennek a hátterében milyen okok is húzódnak meg.

“A gazdasági világválság kellős közepén kényelmes stratégiának tűnhet néhány politikus számára az a fajta álmodozás, amely végső soron az előző politikai rendszer, a szocialista éra központosított gazdasági mechanizmusait, erőalapú politikai rendszerét idézi fel.”

A 2001. szept. 11-i, Világkereskedelmi Központ ikertornyai ellen elkövetett merénylet még 10 év után is megválaszolatlan kérdések sorát rejti. A cikkben most más megvilágításba helyezzük a történteket. Erről nem olvashat a tömegmédiában – sajnos nem véletlenül, ez higgyék el nekem…

A kínai miniszterelnök, Ven Csia-pao Magyarországon tárgyalt. A kínai nyitást a legtöbben rendkívül sikeres fejleménynek állítják be – fel kell hívnunk azonban a figyelmet az árnyoldalakra is. Nevezetesen, hogy mi mozgatja Kínát, és a világot ezzel kapcsolatban. Múltidézés, ‘miértek’, és ‘hogyanok’.

A jelenlegi politikai helyzet egyik fő okaként a magyar nép politikai tömegmarketinggel szembeni védekezésképtelenségét kellene megemlítenünk.